Magyarország gazdasági diplomáciája az elmúlt évek során markánsan bővült, és az ország kereskedelmi és befektetési kapcsolatait egyre több irányba diverzifikálja. A hagyományos európai partnereknél erős pozíciók megtartása mellett Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika felé is komoly diplomáciai és gazdasági nyitás zajlik, amelynek célja az exportlehetőségek bővítése és a befektetők bevonzása.
Az ázsiai kapcsolatok fejlesztésében különösen Kína, Dél-Korea és Japán kerül előtérbe. A kínai-magyar kapcsolatok stratégiai dimenzióval is bírnak: a BYD elektromosautó-gyár letelepedése a Dél-Dunántúlon nemcsak beruházást, hanem technológiatranszfert és munkahelyeket is jelent. A dél-koreai Samsung és SK Innovation szintén komoly beruházásokat hajtott végre, és a japán autóipari cégek is jelen vannak a hazai termelési láncban.
A Közel-Kelettel való kapcsolatfejlesztés az energetika és a pénzügyi szektor terén különösen aktív. Az Öböl-menti arab államok szuverén alapjait befektetőként bevonni az ország infrastrukturális és ingatlanfejlesztési projektjeibe komoly lehetőség, amelyet a kormány intenzíven kutat. A Qatar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia tőkebevonzásában hazai útmutatókat is kidolgoztak.
Az afrikai continenssel való gazdasági kapcsolatok egyelőre szerényebbek, de a potenciál nagy. A fejlesztési együttműködési programok keretében hazai vállalkozások afrikai projektekben vesznek részt, és az agrártechnológia, a vízgazdálkodás és az egészségügyi ellátás területén is vannak exportlehetőségek. A magyar diplomácia fokozottan célozza az afrikai országok irányában a kapcsolatépítést, amelynek hosszú távú gazdasági hozamai prognosztizálhatók.
A kereskedelempolitika EU-s keretein belüli mozgástér korlátai is figyelmet érdemelnek. Mivel a kereskedelmi megállapodások megkötése alapvetően uniós hatáskör, Magyarország kétoldalú gazdasági aktivitása elsősorban a befektetési és fejlesztési együttműködés csatornáin keresztül érvényesülhet. Az uniós szinten tárgyalt megállapodások – például az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény – elfogadásakor a hazai érdekek képviseletére is ügyelni kell.
