Az Oktatási Hivatal közzétette az általános iskolák számára kidolgozott megújított Nemzeti Alaptanterv tervezetét, amely 2026 szeptemberétől lép érvénybe az első és az ötödik évfolyamon. A reform célja, hogy a tanulók a hagyományos ismeretek mellett korszerű, a 21. századi munkaerőpiac igényeinek megfelelő képességeket sajátítsanak el.
Az egyik legszembetűnőbb változás a digitális kompetenciák hangsúlyosabb megjelenése. Az informatika tantárgy óraszáma megnövekszik, és a programozás alapjai már az alsó tagozaton megjelennek játékos formában. A kódolás és az algoritmikus gondolkodás az iskolások számára olyan alapkészséggé válik, mint az olvasás vagy a számolás – hangsúlyozta az oktatási állam titkár a tervek bemutatásakor.
A természettudományos oktatás is megújul: a kémia, a fizika és a biológia tantárgyak integrációja szorosabbá válik, és több kísérlet, kutatásalapú tanulás jelenik meg az órákon. A projektmunka erősödése azt jelenti, hogy a diákok valódi problémák megoldásán keresztül sajátítják el az ismereteket, fejlesztve az együttműködési és kommunikációs képességeiket is.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés terén is változások várhatók. A kortárs magyar irodalom súlya növekszik a tananyagban, és nagyobb teret kap a kreatív írás és a szövegértési feladatok sokszínűsége. A kötelező olvasmányok listája is átdolgozásra kerül, hogy a kötelező irodalom jobban reflektáljon a mai fiatalok életélményeire és érdeklődésére.
A pedagógusok felkészítése szintén kiemelt figyelmet kap. Az új tanterv bevezetésével párhuzamosan intenzív továbbképzési programokat indítanak az iskolák számára, amelyeken a tanárok elsajátíthatják az új módszertani megközelítéseket. Az átállás sikere nagyrészt azon múlik, hogy a pedagógusok mennyire tudják majd a megváltozott elvárásokat a mindennapi tanítási gyakorlatba ültetni – mutatnak rá az oktatáskutatók.
