Magyarországon az elektromos és plug-in hibrid személyautók száma az elmúlt két évben megduplázódott, és megközelíti a százötvenezer darabot. Az állami vásárlástámogatási program és az üzemanyagárak emelkedése együttesen ösztönözte a váltást. A töltőhálózat fejlesztése azonban egyelőre nem tartott lépést az elektromos flotta bővülésével, ami egyre komolyabb problémát jelent a tulajdonosok számára.
A nyilvános töltőhálózat jelenlegi kapacitása messze elmarad az optimálistól. A fővárosban és a nagyobb városokban a töltőpontok száma növekedett, de a várakozási idők – különösen hétvégén és az esti csúcsidőszakban – zavaróan hosszúak. A gyorsforgalmi utakon és autópályákon a töltőpontok sűrítése az egyik legfontosabb feladat, mivel a hosszú távú utazók számára ez az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező.
A töltőhálózat fejlesztésére egymilliárd forint értékű fejlesztési programot hirdette meg a kormány, amelynek keretében elsősorban a kevésbé ellátott vidéki területeket és a főbb útvonalakat célozzák meg. A magánszféra – bankok, bevásárlóközpontok, szállodák – szintén egyre aktívabban vesz részt a töltőinfrastruktúra kialakításában, üzleti lehetőséget látva a töltési piac növekedésében.
Az otthoni töltés a legtöbb elektromosautó-tulajdonos számára az elsődleges megoldás marad. Ehhez azonban megfelelő elektromos hálózat és az otthoni töltőberendezés telepítése szükséges, amit az állam jelenleg vissza nem térítendő támogatással segít. A panellakásokban élők helyzete ennél összetettebb, mivel a közös tulajdonú ingatlanokban a töltőpontok telepítése jogi és műszaki kihívásokat rejt.
A töltési technológia gyors fejlődése is figyelmet érdemel: az ultragyors töltők képesek az akkumulátort harminc perc alatt feltölteni, ami alapvetően javítja a hosszú távú elektromos utazás komfortját. A V2G (Vehicle-to-Grid) technológia, amellyel az autó akkumulátora az otthoni energiarendszer részeként is funkcionálhat, szintén közeleg a széleskörű elterjedéshez, ami az energiamenedzsment új dimenzióit nyitja meg.
