Az Országgyűlés szerdán elfogadta az adóreform törvénycsomagját, amelyről hónapok óta folytak intenzív politikai viták. A kormánypárti képviselők többsége igennel szavazott, míg az ellenzék szinte egységesen elutasította a javaslatot, alternatív gazdaságpolitikai megközelítést sürgetve. A törvény 2026. január 1-jétől lép hatályba.
A reform legfontosabb eleme az SZJA-rendszer átalakítása. A jelenleg egykulcsos személyi jövedelemadó megtartása mellett a gyermekes családok adókedvezményei bővülnek: a háromgyerekeseknél eltörlésre kerül az SZJA, míg a négygyermekesek teljes adómentességet élveznek. A reformot a kormány a demográfiai kihívásokra adott válaszként mutatja be, az ellenzék azonban az intézkedéseket jóvátehetetlen egyensúlytalanságok forrásának tekinti.
A kisvállalkozásokat érintő változások vegyes fogadtatásra találtak a vállalkozói körökben. Az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerének módosítása könnyítéseket hoz a mikrovállalkozásoknak, ugyanakkor a közepes méretű cégek adóterhe bizonyos esetekben nőhet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üdvözölte a kisvállalati adózás egyszerűsítését, de további lépéseket sürget a bürokrácia csökkentésére.
Az ÁFA-rendszerben is változások várhatók: egyes élelmiszer-alapanyagokra a kedvezményes adókulcs csökken, ami az elemzők szerint mérsékelt inflációcsökkentő hatással járhat. A pénzügyi tranzakciók adózása szintén módosul, reagálva a digitális fizetési forgalom növekedésére. A banki tranzakciós illeték változása különösen élénk vitákat váltott ki, mivel hatásai a pénzügyi szektort közvetlenül érintik.
A törvény plenáris vitájában az ellenzéki pártok számos módosító javaslatot nyújtottak be, amelyek azonban szinte mind elbuktak. A szakpolitikai elemzők rámutatnak, hogy az adóreform rövid és hosszú távú hatásai csak évek múlva lesznek pontosan felmérhetők, és a gazdasági körülmények változásától is nagymértékben függnek. Az Alkotmánybíróság elé kerülhet néhány vitatott rendelkezés felülvizsgálata iránti indítvány is a közeljövőben.
