Budapest főpolgármesteri hivatala nyilvánosságra hozta a főváros 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A terjedelmes dokumentum az urbanisztika, a közlekedés, a zöldfelület-fejlesztés és a gazdasági versenyképesség kérdéseiben egyszerre fogalmaz meg ambiciózus célokat és konkrét lépéseket, amelyek megvalósítása több városvezetési ciklust is átfog.
A stratégia középpontjában a zöld átmenet áll: a terv szerint 2030-ra Budapest szén-dioxid-kibocsátása legalább negyven százalékkal csökken az ezredfordulós szinthez képest. Ennek érdekében az elektromos tömegközlekedés arányát növelik, kerékpáros infrastruktúrát fejlesztenek, és nagyszabású fásítási programot indítanak. A belváros egyes utcáinak gyalogosítása, illetve a forgalomcsillapítás is a terv részét képezi.
A lakhatási válság kezelése szintén kiemelt prioritás. A városstratégia önkormányzati bérlakások építését irányozza elő, különös figyelmet fordítva a fiatal munkavállalókra és a hátrányosabb helyzetű rétegekre. A városrehabilitációs programok keretében a rozsdaövezetek átalakítása lakó- és kulturális funkcióval kombinált negyedekké szintén napirenden van.
A közlekedési fejlesztések terén az M3-as metró teljes körű felújítása és az agglomerációs vasúti összeköttetések erősítése a legfontosabb tervek. A BKK által előkészített P+R parkolók bővítése és a B+R (bike and ride) rendszer fejlesztése szintén bekerült a stratégiába. A főváros és az agglomeráció integrált mobilitásának javítása komplex együttműködést igényel az érintett önkormányzatokkal és a kormánnyal.
A stratégiát a városlakók bevonásával dolgozták ki: több tucat fórumon, online konzultációkon és kérdőíves felméréseken keresztül tízezrek mondták el véleményüket a főváros jövőjéről. Az elkészült dokumentum számos szempontból tükrözi a polgárok prioritásait, bár kritikusok felhívják a figyelmet, hogy a leginkább rászoruló kerületek lakóinak hangja kevésbé jutott érvényre a tervezési folyamatban.
