Magyarország napenergia-kapacitása az elmúlt két évben megduplázódott, és az ország az Európai Unió egyik legjobb napsütéses potenciállal rendelkező tagállama. A szolár forradalom mögött a napelem-technológia gyorsuló árcsökkenése, az állami támogatási programok és a megemelkedett villamosenergia-árak egyaránt ott állnak. A folyamat az egyéni háztartásokat éppúgy érinti, mint a nagy ipari naperőműveket.
Az állami SZÉP-kártya-szerű napelem-támogatási program keretében több mint ötvenezren szereltek napelemrendszert az elmúlt évben. A program vonzereje az azonnali megtérülési idő rövidítésén alapul: az ötven százalékos vissza nem térítendő támogatással az átlagos megtérülési idő hét-nyolc évről három-négy évre rövidül. A túltermelés visszatáplálása a hálózatba szintén lehetséges, ami tovább javítja a gazdasági számítást.
Az ipari skálájú naperőmű-fejlesztések is rekordokat döntenek. Az Alföldön és a Dunántúlon számos száz megawatt feletti teljesítményű naperőmű kapott engedélyt, és több is üzembe helyezésre került az elmúlt évek során. Ezek az erőművek nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez járulnak hozzá, hanem a villamosenergia-függetlenség javításához is, csökkentve az importált gáz és atom energiától való függőséget.
A tárolási technológiák fejlődése is felgyorsítja az energetikai átmenetet. A háztartási és ipari energiatároló akkumulátorok árcsökkenése lehetővé teszi, hogy a napelem-rendszerek éjjel is biztos áramforrást nyújtsanak. A hálózati stabilitás szempontjából a rugalmas terheléselosztás és az intelligens mérőrendszerek szintén kulcsszerepet játszanak az egyre nagyobb arányú megújuló energiatermelés integrálásában.
A napelem-programok hatásai a foglalkoztatás szempontjából is kedvezőek: a telepítési, karbantartási és gyártási szektor ezrek számára teremtett munkahelyet. A megújuló energetika egyik kihívása azonban a képzett munkaerő utánpótlása, ami az oktatási intézményeket aktív programfejlesztésre ösztönzi a villamosipari és energetikai területen.
